a nemzetk�zi terrorizmus elleni k�zdelem. Az USA elleni 2001 szeptember 11-i t�mad�sok �ta k�t h�bor� t�rt ki a terrorizmus-ellenes k�zdelem jegy�ben, szigor�bbak lettek a t�rv�nyek, �talak�tott�k a NATO-t. Az �ngyilkos terrorist�k p�ld�t mutattak: az ut�bbi �vekben sz�mos hasonl� mer�nyletben gyilkoltak meg civileket. Az iszl�m vil�g �s Amerika meg�t�l�se megosztja a F�ld k�zv�lem�ny�t. Az Egyes�lt �llamok vil�goss� tette, hogy a sz�vets�g n�lk�l is tud h�bor�zni.

A terrorizmus elleni k�zdelem h�rom �ve v�lt a legfontosabb biztons�gi kih�v�ss�. Ahogy a jaltai egyezm�ny az el�z� vil�grend embl�m�j�v� v�lt, �gy a mostani rendszernek a World Trade Center �ppen h�rom �vvel ezel�tti lerombol�sa a szimb�luma. A terrorist�k �s a nyugati kapitalista rendszer k�zdelme megv�ltoztatta a nagy nemzetk�zi szemben�ll�sr�l sz�l� eddigi v�leked�st: ez�ttal nem er�s katonai t�mb�k �s nagyhatalmak sz�vets�gi rendszerei fesz�lnek egym�snak, hanem civilekre vad�sz� titkos t�rsas�gok fenyegetik az egyetlen nagyhatalmat. A helyzet csak annyiban hasonl�t a hidegh�bor�ra, hogy itt is ideol�giai ellent�t h�z�dik a h�tt�rben, minden m�s azonban teljesen megv�ltozott. A 2001 szeptember 11-�n elt�r�tett n�gy rep�l�g�p trag�di�ja megsz�ntette a hidegh�bor� ut�ni nemzetk�zi biztons�g�rzetet, �s a fenyegetetts�g �jra be�p�lt a nyugati k�zv�lem�ny tudat�ba.

Az �j ellens�gesked�st a hivatalos szakzsargon aszimmetrikus kih�v�snak nevezi. Ez azt jelenti, hogy az egyik oldalon hagyom�nyos nagyhatalmi rendszerek (korm�nyok, hadseregek) �llnak, m�g vel�k szemben titokban m�k�d� csoportok, melyek nem a hagyom�nyos katonai c�lpontok, hanem civilek ellen k�sz�l�dnek. A terrorizmus eddig sem volt ismeretlen jelens�g, a nyugati vil�gban, azonban kor�bban a vesz�ly csup�n n�h�ny, j�l k�r�lhat�rolhat� ter�letre korl�toz�dott. �gy harcolt p�ld�ul az IRA a brit korm�ny, az ETA a spanyol �s francia korm�nyok, a RAF pedig a n�met korm�ny ellen. A terrorszervezetek k�z�tt kor�bban is l�tezett kapcsolat, napjainkra azonban �tl�thatatlan, kusza szervez�d�sek j�ttek l�tre, amelyek egym�st t�mogatva a vil�g b�rmely pontj�n lecsaphatnak. A c�l a Nyugat elrettent�se: minden esetben min�l nagyobb v�rvesztes�get okozni �s p�nikban tartani az embereket.

Szeptember 11-�n n�gy rep�l�g�pet t�r�tettek el az Oszama bin laden alap�totta al-Kaida terrorh�l�zat emberei. Kett� a New York-i World Trade Center ikertornyaiba rep�lt, egyet a washingtoni had�gyminiszt�rium �p�let�be (Pentagon) vezettek, egy pedig titokzatos k�r�lm�nyek k�z�tt lezuhant (vagy lel�tt�k). Kor�bban is voltak terrort�mad�sok amerikai c�lpontok ellen, de az USA ter�let�n t�bb ezer civil �ldozattal j�r� t�mad�s nem t�rt�nt kor�bban.

Az USA ezt k�vet� afganiszt�ni h�bor�ja k�zvetlen�l, az iraki pedig k�zvetve �sszef�gg a 2001-es t�mad�ssal. Vil�gszerte aktiviz�l�dtak a titkosszolg�latok: csak az amerikai mer�nyletek kapcs�n letart�ztat�sok sorozata kezd�d�tt N�metorsz�gt�l Olaszorsz�gig, Angli�t�l Pakiszt�nig, Sza�d-Ar�bi�t�l Spanyolorsz�gig szerte a vil�gban. Szinte minden orsz�gban megszigor�tott�k a biztons�gi ellen�rz�seket, az USA pedig a nagy vit�t kiv�lt� Patriot Act nev� t�rv�nnyel korl�tozza a polg�rok szabads�gjogait. Az �jonnan fel�ll�tott belbiztons�gi miniszt�rium hatalmas k�lts�gvet�ssel kezdte meg m�k�d�s�t. 2001 szeptembere �ta nem t�rt�nt �jabb terrorakci� az USA-ban, de sok hely�tt a vil�gon �jra �s �jra lecsaptak az �ngyilkos mer�nyl�k.

A h�bor�kra a terror �jabb hull�ma volt a v�lasz a t�loldalr�l. Sz�ls�s�ges iszl�m csoportok egym�s ut�n k�vettek el sz�zak hal�l�t okoz� mer�nyleteket az indon�ziai Balin, a marokk�i Casablanc�ban, a t�r�k Isztambulban, a spanyol Madridban, a sza�di Hobarban, hogy csak a legv�resebb t�mad�sokat soroljuk. A t�mad�sokat ritk�n k�s�rt�k egy�rtelm� k�vetel�sek: a c�l, hogy megb�ntess�k a nyugati korm�nyokat, �s el�zz�k �ket a K�zel-Keletr�l.