Bevezetés

New York-ot minden élményrevágyó utazónak látnia kell. Ez a csodálatos, különös és elragadó város mindenkit elvarázsol; itt megtalálhatók az „amerikai kísérlet” legjobb és legelevenebb elemei. New York egyszerűen sohasem alszik. Egy igazi éjszakai bagoly számára nincs még egy olyan hely, mint Manhattan; de akkor sem fogunk unatkozni, ha nem ejtenek rabul az éjszakai klubok, a kabarék és a különleges színházi események> a város nappal is programok szinte áttekinthetetlen sokaságát nyújtja. Itt tapasztalhatjuk meg az igazi város ízét és szagát: ez az a hely. Ahol meglódul a fantáziánk, ahol szívünk hevesebben kezd dobogni.

New York öt kerületből áll, de a látogatók többsége nem merészkedik tovább a hatalmas Manhattannél. Pedig érdemes ellátogatni Brooklyn-ba, Queens-be, sőt még Bronx-ba is, ahol a fantasztikus botanikus kert található. A komputazás a Hudson folyón át Staten Island-re (ötödik kerület: Richmond) a legnagyobb élmények közé tartozik: ennek során közelről is megtekinthetjük a Szabadság szobrot (Statue of Liberty), amely elsőként köszönti a hajón érkező látogatót. Nem hivatalosan ugyan, de New Yorkhoz tartozik még néhány darabka a szomszédos New Jersey államból a New York államhoz (unió egyik legnagyobb tagállama) tartozó elővárosok és az rész, amelyet tulajdonképpen New York „városállamnak” lehet nevezni: az északi New Jersey és Long Island nyúlványai. Forró nyári időkben a New York-iak tömegesen vándorolnak ki a környező kisvárosokba és strandokra, s ezzel a szomszédos Easthamptont, Fire Islandet és Amagansettet is a „városállam” részévé teszik.

Bár New York nem főváros (még New York államé sem), sokakat vonzott – és vonz – társadalmi olvasztótégelyébe. Csodálatos egyveleg jött így létre, és egy igazi New York-i számára nem létezik ehhez hasonló hely.

A táj

Háromszáz évvel ezelőtt Manhattan kopár, sziklás földnyúlvány volt, melyet az East River és a Hudson fogott közre, a vízi utak most is itt haladnak, de Manhattan tökéletesen megváltozott. Először is elegyengették a terepet, amikor is dombjainak nagy részét elhordták. Ha képet akarunk kapni a sziget eredeti földrajzi állapotáról, sétáljunk át a Central Parkon, amelynek egyes részei még ízelítőt adnak a régi tájból. A parktervezés, a modern ösvények és utak ellenére, néhol még meredeznek a nagy sziklák, és sok az őshonos fa (pl.: a juhar) és növény.

A sziget sziklás talaja biztonságos alap volt a nagy épületek számára. Manhattan-en ma a középkori kastélyok modern megfelelői emelkednek, az acél-, üveg- és betontornyok méltán híres együttese. A nevezetes várossziluett lebilincselő látványt nyújt, főleg, ha belegondolunk, hogy egy évszázaddal ezelőtt még egyáltalán nem álltak itt magas épületek. A fölfelé terjeszkedés a század elején kezdődött és azóta is folytatódik. A New York-i épületeknek köszönhető egy új szó – a felhőkarcoló – megszületése abban a világban, amelyet a neogótikus katedrálisokon kívül az alacsony épületek jellmeztek. Ma már Ázsia a kihívó a „világ legmagasabb épülete” versenyben, de a világ legmeghökkentőbb épületeinek nem kis része még mindig New York-ban található.

Sziget a folyók között

A Manhattant keletről és nyugatról körülvevő folyók természetesen határvonalakat alkotnak. A Hudson jelöli New York City határát, és egyben New Jersey és New York államot is elválasztja egymástól. Mindamellett az ott lévő települések, annak ellenére, hogy jogilag egy másik államhoz tartoznak, New York elővárosainak számítanak.

Az East River rövid vízi út a kikötők és a tenger között, tulajdonképpen egy keskenyöböl, keleti partján Long Islanddel, elválasztva Manhattant Brooklyntól és Queenstől. Ugyanakkor az öböl, amelybe a két folyó torkollik, Staten Island határát jelenti. A Hudsonból elágazó az East Riverbe ömlő kis Harlem folyó pedig Bronxtól választja el Manhattan szigetét.

Éghajlat

A város éghajlata alapvetően a két legszélsőségesebbet jellemzi: forróság és hideg. Télen nagyon havas, szeles és fagyos az idő, de ez száraz és egészséges hideg, amely sétákra és korcsolyázásra csábít a Central Parkban, vagy a Rockefeller Centerben. A nyári izzasztó, párás hőségben viszont mindenki, aki csak teheti, bemenekül a légkondicionált hivatalokba és lakásokba. E két véglet között, rövid, hűvösebb időszakok követik egymást tavasszal és ősszel. Ilyenkor sok a kellemes, meleg nap és tiszta az ég. New York felett az ég ragyogóan tündököl.

Növényvilág

A város számos utcáját fasorok szegélyezik. A fáknak és bokroknak azonban ellenállónak kell lenniük a New York-i levegő szennyezettségével szemben. Sok lakó díszíti ablakpárkányait és lapos tetőit virággal. Élmény lehet egy kirándulás Brooklynba is, ahol megtekinthetjük a világárusok sorát. A Bronx-i látogatás során összekapcsolhatjuk a nagy kertekkel és őshonos növényekkel büszkélkedő New York Botanical Garden körbejárását a szépen gondozott állatkert megtekintésével.

Vadvilág

Még a betontengerben is élnek állatok. A hivatalok falára dobozból készült fészkeket szerelnek fel a vándorsólymok számára (a kártékony galambokra viszont vadásznak). A Central Parkban ritka növényeket, fákat és virágokat találhatunk. Az International Wildlife Conservation Centerben (nemzetközi vadvilágőrző központban) 764 fajt tekinthetünk meg.

A város jellege

Az öt különböző méretű és stílusú kerület elég ötletszerűen alakult ki. New York olyan, mintha különösebb tervezés nélkül, csak úgy kinőtte magát azzá, amim ma. New York jellegzetessége, és lakói hozzászoktak, hogy utcákat túrnak fel, járdákat torlaszolnak el, és egész épületeket bontanak le, csaknem egy éjszaka alatt. A régi épületek helyére, ugyanilyen gyorsasággal kerülnek az újak: néha csúnya dobozok, de gyakran meglepő stílusú alkotások. Mindamellett még mindig meg lehet találni a régi New York maradványait, és ebben az örökké megújuló városban nagyra tudjuk értékelni, amikor sikerül felfedeznünk egy régebbi kor hátramaradt darabkáját.

New York alapjait Manhattan déli csücskén rakták le, ahol is a 17. század elején holland telepesek építették fel az első házakat. E hajdani épületek közül ma már egy sem áll, de a mai város utcaszerkezete őrzi a múltat. A Broadway például egy ősi indián ösvény nyomait követi.

Az egykori térképek szerint New York „hálószerkezete” lassan fejlődött ki a 18. és 19. században. Ebben a hosszú, ún. avenuak (sugárutak) észak-dél irányban futnak, és rájuk merőlegesek a szűkebb, kelet-nyugati irányú streetek (utcák). Ez a szerkezet a 14. utcától kezdődik. A Broadway átlósan szeli fel a hálót. A Financial District (pénzügyi negyed) utcái egész keskenyek, a Greenwich Village utcái zavarbaejtőek, jóllehet a rendszer itt is érvényesül.

Délről indulva fedezzük fel a Batteryt és az öböl felőli oldalt. Ez a valaha rossz hírű környék ma nemzetközi üzleti negyed, a város pénzügyi és kormányzati központja. A Wall Street (Fal utca) neve a város éveiből származik, amikor ez az utca volt a legközelebb a virágzásnak indult falu északi cölöpfalához. A falat az anglokin indiánok távoltartására építették.

Szorosan csatlakoznak a környékhez a SoHo és a TriBeCa nevű felújított negyedek – ma itt találhatók a felkapott művészeti galériák és műtermek -, valamint a Greenwich Village és a Chelsea, amelyek közelében a Midtown (középső városrész) és a Broadway színházai kaptak helyet. A Fifth [5.] Avenue-nek ezen a részén egymást követik az áruházak, és a légitársaságok irodái. A central Park zöld területe választja el az Upper East Side-ot (felső keleti oldal) az Upper West Side-tól (felső nyugati oldal). A parktól északra kezdődik a Harlem, azután pedig a Washington Heights.

A Manhattan körüli kerületek (borough-k) úgy növekedtek, ahogy a sziget fejlődött, és egyre több munkáskézre volt szükség: tipikus „alvókerületek” ezek ( ahol sok New York-i lakik) sok családi- vagy emeletes ikerházzal. Ezel mind a nagy New York részei, de nem szabad elfelednünk, hogy Brooklyn független és virágzó város volt, mielőtt 1898-ban hozzákapcsolták volna New York-hoz. A kerületeket autópályák szelik át, amelyekből minden irányban főútvonalak ágaznak le. New York-ot valóságos nyakláncként öleli körül a sok gyorsforgalmi út, sok híd és alagút. Gyakoriak a forgalmi dugók. A forgalom folyamatos, nem könnyű megbirkózni kérlelhetetlen nyomásával, főként a nehéz kamionok jelenlétével. Ráadásul a csontig hatoló kemény téli fagyok szó szoros értelmében sokszor feltörik az avenue-kat, s ezzel veszélyes kátyúkat okoznak tavasszal, de szerencsére ezeket gyorsan kijavítják. Ezeken keresztül zötykölődnek sokszor a sárga taxik.

Forrás: Vince útikönyvek/New York/Vince kiadó