A World Trade Center (Vil�gkereskedelmi K�zpont) sz�mtalan filmes �s f�nyk�p�sz �ltal meg�r�k�tett ikertornya 27 �vig uralta Manhattan panor�m�j�t, miel�tt az Amerika elleni terrort�mad�sban, 2001 szeptember�ben �ssze nem d�lt. A hatalmas s�lyt egy bels� huzalh�l�ketrec tartotta, ami elolvadt mikor a k�t utassz�ll�t�t a tornyokba ir�ny�tott�k. Eredetileg het iroda�p�letb�l �s egy luxussz�llod�b�l �ll� komplexum r�szei voltak, amelyekt �zletekkel �s �ttermekkel szeg�lyezett sz�les f�ldalatti folyos�k k�t�ttek �ssze. Az �p�letegy�ttest egy h�d k�t�tte �ssze a World Financial Centerrel (Vil�gp�nz�gyi K�zpont), ami t�l�lte a t�mad�st. A World Trade Center 50 000 dolgoz�nak �s 500 v�llalatnak adott otthont. Sok t�rista l�ttogatta az �p�letet, hogy gy�ny�rk�dj�n a panor�m�ban a kil�t�pontr�l, vagy a two WTC tetej�n l�v� promen�dr�l ny�l� p�ratlan l�tv�nyban. Az expresszlift mind�ssze 58 m�sodperc alatt rep�tette fel az embert a 107.emeletre. A One W.T.C.-ben ugyanezen a szinten a Windows on the World-�tteremben fogyaszthattunk el egy poh�r italt vagy eb�delhett�nk. A Center egyik legeml�kezetesebb napja 1974 augusztus 7-e volt, amikor Philippe Petit kil�pett e k�t torony k�z�tt kifesz�tett k�t�lre, �s k�zel egy �r�ig sz�rakoztatta a t�rtott sz�jjal b�mul� hivatali dolgoz�kat , p�ratlan egyens�lyoz� k�pess�g�vel.

A ter�let (Ground Zero) j�v�je, mostm�r bizonyos. Mivel a t�mad�sokban nem csak a k�t torony, hanem a D�lkeleti Plaza, �szakkeleti Plaza, Marriot luxussz�lloda �s a V�mh�z �p�letek is �sszed�ltek, illetve nagyobb m�rt�kben megs�r�ltek (a romokat elsz�ll�tott�k), ez�rt nagyobb ter�let maradt �resen, mint a k�t torony ter�lete volt. N�gy �p�letb�l �ll� irodakomplexumot �p�tenek, illetve egy 541 m�ter magas tornyot a W.T.C. eml�k�re. A n�gy �p�let f�lk�r alakban fogja k�r�lfogni a volt Kerskedelmi K�zpont alapter�let�re �p�tett sz�k�kutat �s parkot.