Amikor New York city v�rosv�d� egyes�lete 1985-ben egyhang�lag, v�rost�rt�neti szempontb�l nagy jelent�s�g�nek min�s�tette a Rockefeller Centert, jogosan nevezt�k a komplexumot „New York sz�v�nek… Manhattan k�z�ps� r�sze kaotikus magj�t, egys�ges�t� er�nek”. Ez a legnagyobb mag�nk�zben lev� �p�letegy�ttes, s t�bb tucat v�ros pr�b�lja ut�nozni, szinte t�k�letesen v�rosi jelleg�t. Az Art Deko-terv a Raymond Hood vezette, kiv�l� �p�t�szk�z�ss�g munk�j�t dics�ri. 30 m�v�sz munk�ja d�sz�ti az el�csarnokokat, a homlokzatokat, �s a kerteket. A telket, mely egykor a Columbia University botanikus kertje volt, ifjabb John D. Rockefeller b�relte ki 1928-ban egy �j operah�z sz�m�ra. Amikor az 1929-es gazdas�gi v�lls�g meghi�s�totta a terveket, Rockefeller, akinek a nyak�n maradt a hossz� lej�rat� b�rlet, elhat�rozta: �p�t�sbe kezd, saj�t szak�ll�ra. Az 1931 �s 1940 k�z�tt felh�zott 14 �p�let 225 000 embernek biztos�tott munk�t a gazdas�gi v�lls�g legs�lyosabb �veiben. Az 1957 �s 1973 k�z�tti tov�bbi �p�tkez�sek eredm�nyek�nt �sszesen 19 �p�letre b�v�lt a komplexum. 1932 december�ben ny�lt meg a Radio City Music Hall az �p�letegy�ttesben. Pazar produkci�i New York-i int�zm�nny� v�ltak, �s az �venk�nti kar�csonyi m�sorok a Rockefeller t�nccsoporttal �veken �t a legsikeresebb m�sornak bizonyultak.

Forr�s: �tit�rs �tik�nyvek/New York, Dorling Kindersley Book, harmadik jav�tott kiad�s, 2002