Fekete nap a New York-i t�zsd�n

Amikor 1928-ban az �jonnan megv�lasztott amerikai eln�k, Hoover hivatal�ba l�pett, ezeket mondta: „K�zelebb jutottunk a szeg�nys�g v�gleges legy�z�s�hez mint b�rmely m�s orsz�g a t�rt�nelem sor�n. […] A vil�g a p�rtatlan gazdas�gi vir�gz�s kor�ba l�pett.” Az eln�k nagyot t�vedett.

1929 okt�ber�ben (okt. 24) az �gynevezett fekete cs�t�rt�k�n v�ratlanul �sszeomlott az amerikai �rt�kpap�rpiac. A h�szas �vek boldog j�l�te a gy�ztesek sz�m�ra, s a vesztes �llamok talpra�ll�si folyamata v�ratlanul v�get �rt. Milli�k szeg�nyedtek el. V�llalatok t�zezrei mentek cs�dbe. �s mert a t�k�s vil�g p�nz�gyei �sszefon�dtak, az amerikai t�zsde fekete napja egy vil�gv�ls�g elind�t�ja lett.

Mi t�rt�nt a t�zsd�n?

A v�ls�g hihetetlen gyorsas�ggal robbant ki. H�re j�tt, hogy n�h�ny nagyv�llalat a p�nz�gyi �sszeoml�s el�tt �ll, s a felvett hiteleket nem tudja majd visszafizetni. E h�rre – mely nem is volt alaptalan – mindenki szabadulni akart e v�llalatok r�szv�nyeit�l, hogy p�nzt kapjon �rte. Piacra ker�ltek azon v�llalatok r�szv�nyei is, melyek a cs�dbe men� c�gek hitelez�i voltak. (a ezek nem kapj�k vissza a p�nz�ket, szint�n cs�dbe mennek.) �gy mindenki csak eladni akart r�szv�nyt, venni nem. T�bb mint 13 milli� �rt�kpap�rt adtak el. Az �rfolyamok 90%-kal estek. A vesztes�get 15 milli�rd doll�rra becs�lt�k.

A New York-i �rt�kt�zsd�n - NYSE, New York Stock Exchange - a 80-as �vekben is volt egy kisebb visszaes�s, valamint a 2001. szeptember 11.-i szerencs�tlens�g idej�n is be kellett z�rni a t�zsd�t n�h�ny napra!